Mint a grafikusstúdiók nagy része, mi is arra törekszünk, hogy az ügyfeleink minden igényét maximálisan kielégítsük, a legjobb tudásunk szerint. Mi is azt a réteget erősítjük, akik büszkék a munkáikra, és szeretik amit csinálnak. Azonban sajnos ebben a szakmában is az érmének két oldala van. Sok ügyféltől hallottuk már, hogy bizalmatlanul állnak a grafikusokhoz hozzá, mert annyi a rossz tapasztalatuk, annyi hanyag tervezőbe futottak már bele.
Az ügyfél szemszögéből kész rémálom, hogy kit bízzon meg egy munkával, hiszen addig amíg nem kezd el együtt dolgozni az adott céggel, nem tudja előre megmondani, hogy melyik táborba tartozik: a lelkiismeretesbe vagy a trehányba. Sajnos mire ez kiderül, az ügyfélnek valamennyi pénze bánja.
1. Halogatás
A leghamarabb attól rendül meg az ügyfél belénk vetett bizalma, ha elkezdünk szöszölni. Ha órákat tökölünk a mockup-okkal, és ha aztán az ügyfél felé úgy kommunikáljuk a dolgokat, hogy ködösítve beszélünk közel jövőbeli időpontokról, csak ígérgetünk jobbra-balra. Jellemzően előfordul, hogy nagyon lelkesek vagyunk a találkozókkor, odaígérünk fűt fát tegnapra, de a valóságban hetekig nem válaszolunk, és jóval a megbeszélt időpont után mutatunk bármiféle tervet. És csak hogy tovább fokozzuk a dolgokat, még mi fogjuk húzni a szánkat, amikor az ügyfél néhány apróbb változtatást kér (mert tudjuk hogy kivétel nélkül mindig kérnek).
2. A projekt háttérbeszorítása
Most hogy elindultunk a bizalmatlanság ingoványos útján, miért is állnánk meg? Ha mindennek a tetejébe a megrendelés valamilyen ünnepet is érint, meg sem fordul a fejünkben, hogy pl.: Karácsony és Szilveszter között a munkára csak gondoljunk esetleg. A szemünk előtt a család, a barátok és a lazítás lebeg, nem törődünk azzal, hogy az ügyfél előleget fizetett, az ő pénzén és idején lazítunk.
3. Az oldal élesítése hibákkal
Nem rég mesélte az egyik ügyfelünk, hogy az előző oldalát amit terveztetetett majdnem egy fél éves csúszással adták át és tele volt olyan hibákkal, amitől csak fogta a fejét. A linkek nem működtek az egyes képeken, a képeknek nem egyforma keretük volt, az oldal nem volt reszponzív. A tervező feladata lett volna az új oldal nevével e-mail címet is létrehoznia, amit természetesen nem tett meg, mert egyszerűen nem törődött az ügyféllel. Ezen a ponton az ügyfél már biztosra tudja, hogy rossz választás volt az adott grafikus. Hogy összegezzünk: húzva lett az idő, el lett hanyagolva a munka, és amikor végre több hónap késéssel be lett mutatva az oldal a kliensnek, az kb használhatatlan volt. Ha azt hinnénk hogy ennél lejjebb nincsen, akkor kapaszkodjunk, mert még mindig van mivel megpecsételni a sorsunkat.
4. Korrekció megtagadása
Mostanra a kliensünk, nem csak hogy nincs velünk túlságosan megelégedve, de kifejezetten mérges is. Hogy biztosan beverjük az utolsó szöget a koporsónkba, jön a huzavona, amikor az ügyfél teljesen jogosan szeretné hogy kijavítsuk a hibákat, mi meg nem válaszolunk az e-mail-ekre, telefonhívásokra. Bármilyen kis változtatásról lenne szó, útban van az egó, meg ugyebár hát nehogy már az ügyfél jobban tudja, hogy mi a jó.
5. Ígérgetés és alul teljesítés
Ezzel indítjuk el a lavinát. Mindenkinek az a célja, hogy minél több ügyfele legyen, így amikor jön egy megkeresés, és leülünk tárgyalni, ha kell a csillagos eget is odaígérjük a kliensnek, hogy megfogjuk magunknak. Miután remekül előadtuk magunkat, megmutattuk a legszuperebb munkákat, az ügyfél a zsebünkben van, és ettől a ponttól engedünk le. A terv átadásakor egy jóindulattal középszerűnek mondható valamit lesz átnyújtva az ügyfélnek, amiben erőfeszítésnek és kreativitásnak a nyomát nem lehet találni. Úgyhogy talán ennél lépésnél kéne el kezdenünk a hozzáállásunk változtatásán.
Tanulság
Ezekből is láthatjuk, hogy milyen fontos, hogy ne csak eladni tudjuk magunkat, de utána tudjuk is hozni az ígért színvonalat. Sokkal többet ér az ügyfélnek, ha inkább hosszabb időintervallumokat mondunk, de cserébe színvonalas, lelkiismeretes munkát adunk ki a kezünk közül. Az ügyfelek pedig láthatják, hogy milyen nehéz rendes grafikai céget találni. De ha már a honlapunkon jársz rossz helyen nem lehetsz! 🙂